A NYUGDIJAS + A COMPUTER

2010 május 14. | Szerző: marymegmondta |

 

Erzsébet régóta várt a pillanatra, amikor végre nyugdíjba mehet. Egyik nap boldogan újságolta, nyugdíjas lett, de rengeteg terv van a tarsolyában, mindet szeretné megvalósítani, hiszen most már lesz rá ideje bőven.

Elsősorban angolul tanulna. Aztán rájött, hogy igazából szép az elhatározás, de csak akkor lehet megtanulni, ha elkezdi, az még kevés, hogy csak beszél róla, tehát az elhatározást  nem követte  a tett. Mit volt mit tenni, dobta a témát.

Aztán boldogan újságolta, hogy több helyre is hívják, kérlelik, hogy dolgozzon tovább, hasznosítsa a megszerzett tapasztalatokat, amiért még fizetnének is neki.

Jaj, de szembe jött Erzsébettel egy igen komoly probléma, nevezetesen, hogy kezelni kellett volna a számítógépet is, mert bizony már vége a régi szép időknek, amikor minden vezetőnek külön titkárnő dukált. Nyilván Erzsébetünk sem kapcsolt be 40 év alatt soha egyetlen számítógépet sem. (Sajnos!)

A frissen nyugdijazott Erzsébet lesújtóan és felháborodva közölte, hogy mit képzelnek őróla, még hogy számítógép! Ő aztán meg van győződve róla, hogy semmivel sem tud kevesebbet azoknál, akik munkaeszközként kezelik azt a fránya masinát! Erzsébet minden megnyilatkozása arról árulkodik, hogy a világ összes bölcseinek köve nála van. Hát Ő tudja!Vagy még sem?

Nem vagyunk egyformák, – mondaná öreganyám! Ismerek olyan nyugdijast is, aki önállóan internetezik, tesz-vesz, utazik a világban, és nem gondolja, hogy csak ő a mindent tudók legjobbika.

Szerintem soha nem késő újat megtanulni, mert a kor az nem érdem, csak állapot!

Írta: Mary