BOLDOGSÁG

2010 október 14. | Szerző: marymegmondta |

 Türelmesen vártam a soromra, amikor hirtelen felkaptam a fejem arra a kedves női hangra, aminek hallatán határozottan állítom, hogy megnyugodtam. Kihez tartozik ez a hang, milyen ritka dolog az, ha egy hivatal alkalmazottja türelmesen, megnyugtatóan, közérthetően beszél az emberekkel. Kiváncsivá tett, és akarva akaratlanul is úgy álltam, hogy hozzá kerüljek. A gondolatot siker koronázta, és már ott is voltam.

Néztem az arcot. Boldognak, és kiegyensúlyozottnak tűnt. Rám nézett. Nagy dióbarna szeme nyugalmat sugárzott. Gyönyörű hosszú fekete haja nemes egyszerűséggel keretezte szép arcát. Nem volt már tini, de természetessége áthatotta lényét, pedig a gond pókok fonalai itt-ott már befonták hajkoronáját.

Amíg megkereste a számítógépben a hozzám tartozó problémakört, megkérdeztem őt, hogy vannak-e gyermekei, stb.stb. Ő válaszolt. Elmondta, hogy gyermekeit egyedül nevelte és neveli most is. Itt rám nézett és határtalan boldogsággal sugárzó arccal mondta, szinte súgta, hogy két fia van, velük nagyon boldog. Az egyik fiú hamarosan kitanulja a szakács mesterséget, és a másik pedig most negyedik éve tanul az orvosi egyetemen, szinte jeles. Tegnap vizsgázott. Elsőként került reggel a rigorózus professzorhoz, aki – miután meghallgatta őt – azt mondta, hogy “tudja, magáért fiam érdemes volt felkelnem!”

Elmondta, hogy mind a két fia csodálatos, szófogadó, szorgalmas és jól tanulnak.

Ő pedig csak dolgozik, és dolgozik, miközben esténként és hét végeken boldogan várja haza az orvosnak készülő nagy fiát is. Készíti a “gyerekek” kedvenc ételeit. Beosztással él, egyedül küzd a nagybetűs élettel, de fiai boldoggá teszik őt. Hogy mi a titka? Nem tudom?

Az biztos, hogy ez a történet elgondolkodtató, hiszen manapság a sok követelőző, elkényeztetett, kábítószerfogyasztó, szülőt “nyúzó” fiatal példát vehet erről a csodálatos asszonyról.

Kedves Asszonyom! Sok boldogságot, és további erőt kívánok a fiaihoz, és majd  egyszer az Ön életét is tovább szépítő unokákhoz.

Írta: Mary